Hogyan változik a Csokis-mákos-uborkás szappan az érési időben?
Erre is keressük a választ.
Készítünk, fotózunk, tanulunk – együtt.
Olvasd tovább a cikket itt! >>> (tovább…)
Hogyan változik a Tarka-barna pipereszappan az érési időben?
Erre a kérdésre keressük a választ.
Készítünk, fotózunk, tanulunk – együtt.
Olvasd tovább a cikket itt! >>> (tovább…)
Hogyan változik a szappan az érési időben?
Erre a kérdésre keressük a választ.
Készítünk, fotózunk, tanulunk – együtt.
Olvasd el a teljes cikket itt! >>> (tovább…)
Te is jártál már úgy, hogy a friss szappanod csodásan nézett ki, de pár hét után már csalódottan szemlélted?
Kíváncsi vagy, mi lehet emögött, és szívesen meg is osztod a tapasztalataidat?
Olvass tovább, ha érdekelnek a válaszok!
Ha Te is túl vagy már néhány adag házi készítésű szappanon, akkor tudod, hogy a friss szappanmassza első kritikus időszaka az a bizonyos elkészítés utáni 1. nap.
Ekkor áll fenn a veszélye a túlzott felmelegedésnek, ekkor kell a legjobban odafigyelni a kiöntött masszára. Különösen igaz ez akkor, ha tömbformába tettük.
Tegyük fel, hogy minden szuperül ment, és Te és a szappan, szóval mindketten sikeresen túléltétek az 1. 24 órát.
Azt gondolnánk, hogy most már fellélegezhetünk, minden OK lesz 🙂
Ám ez nem mindig van így, bőven akadhatnak még keserves pillanatok…
Nagyon jó kérdést kaptam a házi szappankészítésről (köszönöm!), idézem:
„azt szeretném megkérdezni, hogy a kecsketejes szappanoknak mennyi a felhasználási ideje??
ezt nem találom sehol a neten!! 🙁
válaszát előre is köszönöm!”
A válasz nem olyan egyszerű, mint azt első blikkre gondolnánk, mert sok minden befolyásolja.
Teljesen hétköznapi nyelven fogok írni, ígérem 🙂
Általánosságban azt lehet mondani, hogy legalább 12 hónap abban az esetben, ha az összetétel és a tárolási körülmények megfelelőek.
Ennél sokkal, de sokkal öregebb szappanokról is lehet hallani, a mai napig kerülnek elő padlásokról több évtizedet túlélt, használható házi készítésű szappanok is.
Azokból az időkből, amikor még pl. összesöpört sziksóból és használt zsírokból, állati eredetű hulladékokból főztek szappant, a pontos mértékeket (kényszerből) mellőzve.
Előfordulhat avasodás, ami akár a 12 hónapnál jóval hamarabb is bekövetkezhet.
Ez különösen azoknál a szappanoknál fordul elő, amik gyorsan avasodó (kevésbé jó minőségű) olajokat tartalmaznak, pl. a hagyományos napraforgó olaj.
Ha napraforgóolajat szeretnénk használni, érdemes a hidegen sajtoltat választani.
Ez azért hangsúlyos, mert a bőrápoló tulajdonságai is sokkal jobbak.
Alternatíva még az olívaolaj és a hidegen sajtolt repceolaj – ha az elérhetőbb árúakra és könnyen beszerezhetőekre gondolunk.
Fontos a szerepe a helyes lúgmennyiség alkalmazásának is – használj mindig receptszámlálót!
Ha más kész receptjét készíted el, ellenőrzésképpen akkor is futtasd át a számlálón!
Ha bármit változtatsz az összetevőkön, akkor is ez a tanács. A nagy zsírfelesleg fokozza az avasodási hajlamot. Az 5%-os superfat átlagos, a 7-8% már magasnak számít.
Kapcsolódik még az összetevők arányához az a cikk is, amiben általában az 1 fajta zsiradékból készített szappanokról olvashatsz – eltarthatóságuk gyakorlatilag végtelen: Mosószappanok fortélyai
Fontos a tárolás is: száraz, levegős helyen legyenek a szappanok.
Erről ITT olvashatsz bővebben.
A szappan önmagát fertőtleníti – gondoljuk, és ez leegyszerűsítve és pongyolán fogalmazva igaz is, arra viszont nagyon figyeljünk az elkészítés során, hogy ne kerülhessen semmilyen szennyeződés, baci a szappanba.
(Vannak olyanok, amik túlélik az elszappanosodási folyamatot!)
A nagyközönség számára gyártóknak éppen ezért kötelességük rendszeres időközönként laboratóriumi vizsgálatnak alávetni a szappanjaikat.
A gyakorlatban persze nem az a jellemző, hogy évekig tartogatjuk a szappanjainkat és figyeljük, mennyi idő után „romlik meg” (nem romlik természetesen).
Az viszont igaz, hogy a termékfejlesztés során erősen ajánlott kivárni egy bizonyos recept esetében a 10-12 hónapot, mert teljes biztonsággal csak ekkor határozhatjuk meg azt a bizonyos „minőségmegőrzési” időt.
Dióhéjban szedtem össze a legfontosabb dolgokat, a kérdésben még a kecsketej is benne volt.
A hobbi szintű szappankészítés során is becsomagolhatod a szappanodat, pl. ha ajándékba adod – de miért ne csomagolhatnád akár saját örömödre is?
Fontos, hogy „lélegezzen” a szappan a csomagolásban is, ezért használj papírt, textilt, természetes anyagokat.
A tej, joghurt, stb. alkalmazása nem befolyásolja a szappan felhasználási idejét, mert a késztermékben már nem mint tejtermék van jelen, hanem mint szappan 🙂
Másképpen:
a megfelelő arányban és minőségben alkalmazott zsír-, lúg- és folyadékok, valamint egyéb adalékok (színezékek, illatanyagok) házasságából szappan jön létre, amiben már nem az eredeti formájukban léteznek az összetevők.
Ha abban gondolkodsz, hogy szappankészítő vállalkozást indítasz, ITT további segítséget találsz.
Kedves levélíró kért segítséget:
sós szappant szeretne készíteni egy családtag pikkelysömörös tüneteinek enyhítésére és az iszapos szappan készítésének módja is érdekli.
A sót előszeretettel használjuk a szappankészítéshez, mert „sokat tud”, számos előnyös tulajdonsággal bírnak a sós szappanok, illetve sószappanok.
| Sómennyiség | Melyik fázisban adjuk hozzá? | Mikor alkalmazzuk? |
| kevés (néhány gramm) |
lúgoldásnál | amikor a keménységet akarjuk fokozni nagyobb mennyiség hozzáadása nélkül |
| közepes mennyiség (30-70%) |
pudingosodáskor | amikor hámlasztó hatást szeretnénk elérni (fizikai hatás) |
| nagy mennyiség (75-100%) | pudingosodáskor | amikor bőrbetegség tüneteit akarjuk enyhíteni |
1. a só gátolja a habzást, ezért alkalmazz nagyobb mennyiségű kókuszvajat, vagy tégy a masszába ricinusolajat is!
2. sómennyiségtől függően a sós szappan törékennyé válhat, ha tömbbe öntöd, nehéz lesz szeletelni (nem vágható lesz, inkább törhető 🙂 )
3. a fentiek miatt ajánlatosabb muffin formába kanalazni a friss masszát
4. a töményebb sós szappanokat szokás sütőben „érlelni” 1-2 órán át, ez felgyorsítja a szappanosodást (a CPOP-ról bővebben)
5. ajánlatos a megszokott 5%-nál magasabb zsírfelesleget alkalmazni
A fentiek miatt a só(s) szappanok elkészítését gyakorlott, haladó szappankészítőknek ajánlom.
Nem kell mumusként tekinteni rá, de mindenképp kell hozzá tapasztalat 🙂
A gyógyiszapok szappanos alkalmazását érdemes kipróbálni, ha bőrproblémára keresünk megoldást.
Kezdő szappankészítőknek azt ajánlom, hogy az iszapport próbálják ki először.
Akár port, akár friss iszapot használunk, mindkét összetevőt pudingosodáskor adjuk a masszához.
A mennyiség elsősorban ízlés és az ideális arány tapasztalás kérdése, de semmiképp nem ajánlott túlzásokba esni.
A friss iszapból max. néhány evőkanállal alkalmazzunk, hiszen ennek folyadéktartalma is van.