Ti kérdeztetek a szappanok érési idejéről
Ti kérdeztetek a szappanok érési idejéről
A mai kérdés így szól:
„Szia! Engem az érdekelne, hogy a szappanokat hány napig kell hagyni száradni? Ha előbb használom mi történik? A szárítást fel lehet gyorsítani valahogy? 2- 3 hetem van hogy száradjanak esélyes? Előre is köszönöm válaszod! :)”
Úgy gondolom, a hideg eljárással készített szappanra vonatkozik a kérdés, most erről írok.
A szappanok érési idejéről
Először picit pontosítjuk ezt a kifejezést: „száradás”.
Azért kell pontosítani, mert meg kell értenünk elsőként, hogy a szappankészítést követő várakozási hetek alatt mi történik a szappanunkban.
A „száradás” szó azt sugallja, hogy nedvesség távozik a szappanból, ami igaz is.
Annyira igaz, hogy 4-6 hét alatt a szappan a tömegének mintegy 8-10%-át elveszíti!
DE nemcsak „szárad” a szappan, vagyis nemcsak eltávozik belőle valamennyi folyadéktartalom, hanem érik is.
Mit jelent az a szappannál, hogy „érik”?
Az érés ideje alatt a nedvesség párolgása mellett befejeződik az elszappanosodási folyamat.
Nem bocsátkozom kémiai leírásokba, kitűnő anyagokat lehet találni a szappankészítés kémiájáról a neten némi időráfordítással.
Azt viszont fontos megérteni, hogy a szappan az érési idő előtt NEM KÉSZ!
Gondoljunk csak arra, hogy milyen keservesen kiszárítja a kézbőrt a készítés utáni mosogatás, ha nem viselünk kesztyűt!
Ez is mutatja, hogy a friss szappanban még nem teljesedett ki az olajok és a lúg szerelme 🙂
Hideg eljárást alkalmazva a tökéletes elszappanosításhoz szükséges várni a használattal 4-6 hétig, általános szóhasználattal élve: érlelni kell, méghozzá az ehhez megfelelő körülmények között.
Pontosítva tehát: a szappankészítésben érési időről beszélünk, és ez nem kukacoskodás, hanem lényegi különbség, ami minden szappanhasználó biztonságát szolgálja 🙂
Fontos ez, mert felelősségünk van abban, hogy mit adunk akár a családnak, akár a vevőinknek.
Tapasztalatom szerint néhány szappannak a nyári melegben elegendő lehet 3 hét érési idő is.
Van néhány rendhagyó eset is, csak, hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog: az olívaszappant van, aki 9-12 hónapig is érleli, egy sok sóval készített szappant akár egy hét után is lehet használni, ha tetszik kipróbálás után.
(Tehát nem arról a sómennyiségről írok, amit a folyadékban oldunk lúgoldáshoz, hogy kicsit keményítsen a szappanon, hanem min. 30% sótartalomról az összzsírhoz viszonyítva.)
Milyen a szappan, ha még nem telt el a megfelelő várakozási idő?
Nagyon szárít, nem alkalmas használatra! Akár még csíphet is. Ennek az a magyarázata hétköznapi módon megfogalmazva, hogy jelen van benne a lúg, mint lúg és az olaj, mint olaj. Külön-külön, nem együtt, nem tökéletesen egyesülve, szappant alkotva.
Van azért áthidaló megoldás is, kettő is
Mindkettő az elszappanosodást gyorsítja, és mindkettő egy másfajta elkészítési módot kíván meg, ezeket szoktuk haladó szintnek nevezni.
A két módszer: meleg eljárás és CPOP.
Utóbbi röviden: a hideg és meleg eljárás ötvözése, erről mostanában több bejegyzést is írtam, illetve hanganyagot készítettem róla (a linkelt oldalon több cikket találsz a témában, egymás alatt).
Mindkettőre igaz viszont, hogy teljesen más lehetőségeket hagy meg a formázásra, díszítésre, így egészen más az így készített szappanok megjelenése, kinézete – de erről majd legközelebb…
Szereted, ha rendben sorakoznak a szappanjaid? Akkor kattints ide, és ezt nézd még meg!
