Hogyan változik a Diószappan szappan az érési időben?
Erre keressük a választ.
Készítünk, fotózunk, tanulunk – együtt.
Olvasd el a teljes cikket itt! >>> (tovább…)
Hogyan változik a szappan az érési időben?
Erre a kérdésre keressük a választ.
Készítünk, fotózunk, tanulunk – együtt.
Olvasd el a teljes cikket itt! >>> (tovább…)
Hogyan változik a szappan az érési időben?
Erre a kérdésre keressük a választ.
Készítünk, fotózunk, tanulunk – együtt.
Nézd meg a 8 hetes Szappankészítés Kihívásra készült szappanok fotóit, hétről hétre gyarapítjuk a galériát!
Olvasd el a teljes cikket itt! >>> (tovább…)
Te is jártál már úgy, hogy a friss szappanod csodásan nézett ki, de pár hét után már csalódottan szemlélted?
Kíváncsi vagy, mi lehet emögött, és szívesen meg is osztod a tapasztalataidat?
Olvass tovább, ha érdekelnek a válaszok!
Ha Te is túl vagy már néhány adag házi készítésű szappanon, akkor tudod, hogy a friss szappanmassza első kritikus időszaka az a bizonyos elkészítés utáni 1. nap.
Ekkor áll fenn a veszélye a túlzott felmelegedésnek, ekkor kell a legjobban odafigyelni a kiöntött masszára. Különösen igaz ez akkor, ha tömbformába tettük.
Tegyük fel, hogy minden szuperül ment, és Te és a szappan, szóval mindketten sikeresen túléltétek az 1. 24 órát.
Azt gondolnánk, hogy most már fellélegezhetünk, minden OK lesz 🙂
Ám ez nem mindig van így, bőven akadhatnak még keserves pillanatok…
Több forrásban találkoztam már azzal, hogy a szegedi szappangyártók termékei messze földön híresek voltak a 19. században, és igen kelendőek voltak a nagy vásárokban.
A leírások szerint titkuk abban volt, hogy másképp készítették a lúgot, mint egyebütt az országban: az alföldi szikes talajról gyűjtött sziksóból főzték.
Az így főzött szegedi szappan a sziksó alapú lúggal keményebb és tartósabb volt, mint a hamulúgból készített.
A sziksóról ebben a cikkben is olvashatunk, melyre a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban bukkantam az elektronikus katalógusban kutatva irodalom után.